Játék a tanulás
Számítógépes játékok az oktatásban
A megfigyelés, kísérletezés, hipotézisek állítását el lehet sajátítani ilyen módon. A játékból tanulhatnak rendszerszintű ismereteket, hiszen a számítógépes játékokban mindig az aktív, kereső hozzáállás a célra vezető. Az adott virtuális világ működését a résztvevő tárja fel: tapasztal, hibázik, ebből levonja a tanulságot.
A sikeres tanulási folyamat alappillérjei, hogy a tanuló
megpróbálkozzon a nehéz feladatokkal is, szánjon rá kellő időt, és koronázza
sikerélmény az erőfeszítéseit. A virtuális világban a kockázatok jelentősen
csökkeltettek. A sérülés, a halál nem végleges, anonimitásba burkolózhatunk. Ez
pozitívan hathat a kíséretező kedvre. A számítógépes játékokban az elsajátított
tudást újra és újra használni kell, más -más szituációkban. Ez a folyamatos gyakorlás akkor a
leghasznosabb, ha a feladatokat még épphogy teljesíteni tudja az illető. Így
lesz a lehető legmotiváltabb a továbblépésre, azaz a tanulásra. A számítógépes
játékokban szituációkból tanulhatunk.
Az adott jelek csak az adott környezetben érvényesek, ezzel szemben a tankönyvi szövegek kontextusfüggetlenek, az olvasó tapasztalataira bízza az írott szó értelmezését. Az egyszereplős játékok kapcsán is érvényesül az elosztott tanulás elve, mely szerint a játékosok megosztják egymással a megszerzett tapasztalataikat (például fórumokon) De ez MMORPG-k esetében hatványozottan érvényesül. Az egyes játékosok kitanítják a következő generációt, így nem csak fogyasztói, hanem szakértői, továbbadói is a játék ismereteinek. A játék fokozatosan nehezedik, egyszerű feladatoktól a nehezek felé tart. (Előnyös, ha nehézségi szint a kompetenciahatáron van. Talán az iskola tanulhatna a számítógépes játékoktól.
