Online személyiség

Az identitás egyik fajtája

A közösségi oldalakhoz tartozó profilunkon, az üzenőfalon megosztott posztokkal, képekkel, viedókkal önmagunkat fejezzük ki. A mai serdülők önmaguk meghatározásának fontos időszakában tehetik meg ugyanezt, az online felületek fejlettsége és elterjedtsége miatt kicsit nagyobb mértékben is, mint ahogyan azt az elődeik tették. Így szükségszerűen kialakul egy online prezentált személyiségük, amely eltérhet attól, amit az offline valóságban mutatnak, ugyanakkor szorosan összefügg vele. 

A közösségi oldalakon eltöltött idő, az ottani tartalmak készítése, posztok írása a serdülők számára szinte végtelen teret ad az önfelfedezésre. Ebben az életkorban nagyon fontos a személyiség feltérképezése, és erre további teret kapnak az online platformokon a fiatalok. Ezenkívül a tartalom készítés során önkifejezési lehetőséget kapnak: fejlődik kreativitásuk, vizuális gondolkodásuk, sokan új képességeket fedeznek fel magukban. Például a fotózásban hobbira lelhetnek, és a képernyők előtt közönségük ismerőseik és az oldal egyéb látogatói személyében adva van. 

Azok a serdülők, akik mindennapjaikban, iskolájukban, családjukban  nem találják meg önmagukat, esetleg közvetlen környezetük által identitásuk negatívan van értékelve, elfogadó közösségre találhatnak a közösségi oldalakon. A tanulási nehézségekkel küzdők, az LMBTQ (leszbikus-meleg-biszexuális-transznemű-queer) közösség tagjai az online csoporttagságuk által, ott talált személyekkel való támogató kapcsolatok kialakításával eljuthatnak a tényleges önelfogadáshoz.

Az online identitás és a valóság

Természetesen az online világban mégiscsak eltérően mozgunk, mint a valóságban, és ennek megvannak a maga veszélyei. Egy poszt vagy hozzászólás fogalmazása közben sokkal durvábbak lehetnek a serdülők (és valójában bárki), mintha szemtől szembe beszélnének valakivel, akinek egyből látni fogják a reakcióját. Így szabadulhatnak egy a gyalázkodó kommentek, így fajulhatnak el viccnek induló dolgok, és csaphatnak át egy sokkal megrázóbb online zaklatásba, mint amilyen akár egy közvetlen bántás okozhatna. Ezt hozhatja ki a névteleség és arcatlanság egyes esetekben a felhasználókból: a felelősségvállalás is eltűnik.

Súlyos szorongás és önértékelési zavarok sújthatják azokat a fiatalokat, akiknek az önértékelését megmérgezik az üzenőfalakból áradó nemi sztereotípiák és a csillogóra photoshoppolt fiatal testek képei. A tökéletes izompacsirta fiúk, a modell-alkatú, pórustalan bőrű lányok pedig, bár gyakorlatilag csak a képeken léteznek, mégis egy teljesíthetetlen elvárást és hatalmas nyomást helyeznek a változásban lévő testükkel barátkozó serdülőkre, amit csak kevesen tudnak hangulat- vagy evészavarok nélkül átvészelni.

Ez persze nem csak a testképpel kapcsolatosan igaz: a közösségi oldalakon nemcsak a képek, de a személyiségek is "retusálva" vannak. A különböző oldalakon a profilokon kiemelve és aránytalanul jelennek meg a pozitív tulajdonságok és tartalmak egy felhasználóval kapcsolatban, míg a negatívumok rejtve maradnak. De minden serdülőnek valamelyest tiszta rálátása van a saját életére, és tudja, hogy bizony az nem mindig habostorta. Viszont az többiek posztjai alapján azt hiheti, hogy ezzel egyedül van, úgy érzékelheti, hogy az átlagos élete irreálisan rossz a társaiéhoz képest. Emellett ott van a lájkgyűjtés-jelensége is. A lájk egyfajta értékhatározó lehet a tini szemében, és ha azt látja, hogy az ő tartalamait kevesebben kedvelték, mint másokét, számára azzal egyenlő, hogy őt értékelik kevesebbre. Nem beszélve arról, amikor önkifejezésükre kifejezetten negatív visszajelzést kapnak, már az előzőekben felsoroltak is hangulatzavarokhoz, depresszióhoz, szorongáshoz vezethetnek.

Egy másik fontos oldala a közösségi oldalaknak, hogy - bár elvileg tartalmaik szűrve vannak, tudjuk, hogy ez nem garancia: a kiskorú felhasználók bármikor találkozhatnak fejlődési szintjüknek nem megfelelő tartalmakkal. Ez történhet egyrészt a megjelenített reklámokon keresztül, másrészt pedig ismerőseik posztjain keresztül. A serdülő társak által megosztott, vagy létrehozott tartalmak életkorukból adódóan gyakrabban tartalmaznak olyan rizikós tevékenységek "menőként" való feltüntetését, mint a túlzott alkoholfogyasztás, nem biztonságos szexualitás, erőszak vagy önsértés.